Kérészállamok a történelmi Magyarország területén (1918–1921)
Az NKE EJK Közép-Európa Kutatóintézet, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézetének konferenciája
Az NKE EJK Közép-Európa Kutatóintézet, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézete az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának 100. évfordulója alkalmából közös konferenciasorozatot szervez Államszervezés Köztes-Európában a 19. századtól napjainkig témában. A tudományos üléssorozat második része, amely 2020. február 25-én, Budapesten kerül megrendezésre, a történelmi Magyarország területén 1918 és 1921 között létrejött „kérészállamok” kérdéskörével foglalkozik.
FELHÍVÁS
A Német Birodalom megroppanása, Oroszország meggyengülése, majd átalakulása, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása az első világháború végén átmenetileg hatalmi vákuumot eredményezett a régióban. A hagyományosan néhány nagyhatalom által uralt vagy ellenőrzött „Köztes-Európa” kisebb népei így váratlan lehetőséghez jutottak saját nemzeti – vagy ekként elképzelt – államuk megteremtésére. A jelszó az antant győzelmét elősegítő nagyhatalom, az USA elnöke, Woodrow Wilson által megfogalmazott – és meglehetősen sokféleképpen értelmezett – „nemzeti önrendelkezés elve” lett, amely többek között felgyorsította a modern nacionalizmus egyik fő trendjét, a multietnikus birodalmak nemzetállamokká való átalakulását.
Az új állam kikiáltásának alapfeltételei azonban nem voltak azonosak mindenki számára: a világháborúból a győztesek oldalán kikerülők nagyobb sikerrel, a vesztesek kevésbé élhettek vele, de voltak olyan népek is, amelyeknek ekkor sem sikerült a saját, független állam létrehozása. Az egyes nemzetek és államok érdekei viszont gyakran keresztezték egymást, mivel az elképzelt „nemzeti terek” szinte mindenhol átfedésben voltak. Így az, hogy a sokáig – egyes helyeken akár éveken keresztül – cseppfolyós helyzetben mindegyik érintett nép saját „nemzeti álmát” igyekezett megvalósítani, szükségszerűen számos konfliktust váltott ki, amelyekben végül gyakran nem a nemzeti önrendelkezés magasztos eszméje érvényesült.
E folyamatok különleges fejezetét alkotják azok az államalakulatok, amelyek csak ideig-óráig álltak fenn – a térképészek legnagyobb bosszúságára –, vagy meg sem tudtak valósulni – a történelmi különlegességekre vadászók legnagyobb örömére. Az első világháború vége és a húszas évek között csak nehézkesen konszolidálódó „új rend” nem egy ilyen történetet ismer, köztük többet épp a felbomló Osztrák–Magyar Monarchia és a Magyar Királyság területéről. Bár ezek a kísérletek sok esetben csak valamiféle vész- vagy kényszermegoldásoknak tűnnek, amelyek az összeomlás árnyékában merültek fel, gyakran mégis valóságos igényekből fakadtak, és létező identitásformákra is támaszkodhattak. A kérdéskör tehát rendkívül izgalmas és összetett, amelyet eddig viszonylag kevesen tanulmányozták tudományos igénnyel. Konferenciánk ezt a problémát vizsgálná meg a történelmi Magyarország dezintegrációjának kontextusában.
Az általános érvényű – vagyis nem csupán a történelmi Magyarország „kérészállamaira” korlátozódó – kérdésfelvetéseken túl (például hogy mi tesz állammá egy államot, hogyan és miért alakul ki és szilárdul meg – vagy bukik el – egy állam stb.) figyelmet érdemel ezeknek az államalakítási kísérleteknek a helyi kontextusa is: az egyedi adottságok, a helyi elitek politikai lojalitása és jövőképe, a nagypolitika lokális közösségekre gyakorolt hatása, amelyek feltárása révén azokra a kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a „kérészállamok” milyen regionális vagy helyi elitek fejében születtek meg, kik valósították meg őket és milyen társadalmi bázissal számoltak létrejöttük pillanatában?
A konferencia előadásai elsősorban az alábbi kérdésekhez kapcsolódhatnak:
- Tulajdonképpen mitől állam egy állam?
- Hogyan alakul ki és szilárdul meg egy államalakulat?
- Milyen államalakítási kísérletek vagy elképzelések ismertek a történelmi Magyarország területén az 1918–1921 közötti időszakból? (esettanulmányok az egyes kérészállamokról)
- Mik voltak a történelmi Magyarország területén végbemenő államszervezési kezdeményezések „főszereplőinek” motivációi? Mennyire tekinthetjük ezeket az államalakulatokat nemzeti, illetve regionális (vagy akár „kalandor”) projekteknek?
- Milyen előzményeik voltak ezeknek a próbálkozásoknak a történelmi Magyarországon?
- Mi volt az átmeneti államalakulatok realitása a történelmi Magyarország területén, azaz mi határozta meg keletkezésüket és létezésük időtartamát?
A konferenciára olyan előadásokat várunk, amelyek a fenti kérdések valamelyikére keresik a választ. A jelentkezéseket, melyeknek feltétele egy kb. 2 500 leütés terjedelmű összefoglaló és egy rövid szakmai önéletrajz, 2019. szeptember 30-ig, Szeghy-Gayer Veronika (szeghy.veronika@uni-nke.hu) címére várjuk. A beérkezett anyagok alapján a szervezők összeállítják a konferencia előzetes programját, amiről október 15-ig értesítést küldenek a jelentkezőknek. A konferencia válogatott előadásaiból magyar nyelvű, egységes szempontok alapján szerkesztett kötet fog megjelenni.
Budapest, 2019. szeptember 1.
