A csehszlovák állam kialakulásáról, a lakossági fogadtatásáról, a magyar tisztségviselőkről és a spanyolnátháról beszélgettünk Szeghy-Gayer Veronikával, az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet és a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársával, a Trianon100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjával.
1918. október 28-án kikiáltották Csehszlovákiát, amelyhez a szlovákok két nappal később csatlakoztak a turócszentmártoni nyilatkozattal. Volt realitása egy önálló szlovák állam kialakulásának?
1918-ban semmilyen realitása nem volt annak, hogy létrejöjjön egy önálló szlovák állam. Noha a szlovák értelmiségiek közül voltak jópáran, akik egy önálló nemzeti államalakulatban képzelték el saját jövőjüket, ennek megvalósulásához hiányzott a nemzetközi elismertetés lehetősége, a szlovák politikai elit ugyanis egyáltalán nem rendelkezett olyan nyugat-európai kapcsolatrendszerrel, mint a csehek. Azok a szlovák ügyvédek, banktisztviselők, papok és értelmiségiek, akik Turócszentmártonban aláírták a nyilatkozatot ugyanakkor politikai beállítottságtól függetlenül egyetértettek abban, hogy a „csehszlovák törzs magyarországi ága” az új szláv állam gondolatához csatlakozzon, s ne maradjon Magyarország része. Természetesen az már más kérdés, hogy az aláírók mennyiben reprezentálták a teljes szlovák társadalmat, hiszen például Zemplén és Sáros vármegyéből senki, Abaúj-Tornából is csak ketten képviselték a szlovákokat Turócszentmártonban. Ehhez persze azt is hozzá kell tenni, hogy 1918 végén még nem volt lezárt kérdés, hogy pontosan milyen lesz Szlovákia státusza az új Csehszlovákián belül. A szlovákok körében többen még bíztak bene, hogy a korábbi ígéretekhez híven az országrész autonómiát kap.
Miért voltak fontosak az újonnan alakult csehszlovák állam számára a magyarlakta területek?
A cseh politikusok hamar felismerték, hogy az új államba került mintegy 3 millió főnyi német kisebbséget csak a keleti országrészben lakó szlovák lakosság ellensúlyozhatja, velük együtt az államalkotó „csehszlovák nemzet” biztos kétharmados többséget alkothat. Természetesen fontos szerepet játszottak a stratégiai és gazdasági szempontok is az új határ meghúzásakor, ezért kerülhetettek a győztesek kezére olyan tömbmagyar területek, mint a Csallóköz.
Az interjú a bumm.sk-n olvasható.