Város és identitás Közép-Európában – örökség és megújulás
Közép-Európa városait – a pezsgő fővárosoktól az álmos kisvárosokig – hagyományosan nagyfokú szociális, etnikai és vallási sokszínűség jellemezte. Bár társadalmi szempontból a városok lakossága jelenleg is meglehetősen differenciált, az etnikai és vallási tarkaság napjainkra erősen megkopott vagy jelentőségét vesztette. Néhol még ugyan itt-ott megtapasztalható, ám általában inkább csak maradványaival vagy nyomaival lehet találkozni. Ennek okát azokban a nagyarányú változásokban kell keresni, amelyek a modern korban ezt régiót érintették. A 20. századi politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok – akár lassan, akár drámai módon érvényesültek – ugyanis gyökeresen alakították át a térség urbánus világait: a lakosság összetételét és szerkezetét, az épített környezetet, a lakók életmódját, a város és vidék viszonyát stb. A birodalmak felbomlása és a határváltozások, a háborúkkal járó pusztítások vagy a gyakran erőltetett és érzéketlen fejlesztések, az etnikai tisztogatások, deportálások, egész közösségek megsemmisítése vagy elűzése, kitelepítése, illetve a békésebb, de ugyancsak jelentős változásokkal járó irányított demográfiai folyamatok szinte Közép-Európa összes városában érvényesültek. Egyes, szerencsésebb esetekben mindezek ellenére jól kimutatható a kontinuitás, máshol a történelem töredezettebbé vált, de olyan városok is vannak, ahol a lakosság vagy az épített környezet átalakulása radikális szakítást eredményezett a múlttal. Ennek megfelelően a mai városok „identitásának” megragadása komoly kihívást jelenthet, hiszen kialakulása nemcsak, hogy nem tekinthető lezárt folyamatnak, hanem egyszerre sokféleképpen is értelmezhető, a választott nézőpont és fókusz függvényében.
(Illusztráció: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ/VÁTI)
Az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézete abból a szempontból szeretné megvizsgálni Közép-Európa – a Baltikumtól Szerbiáig húzódó térség – városainak 20. századi történetét, hogy a régiót érintő változások hogyan és milyen mértékben hatottak az egyes városokra. Mi tűnt el, és mi maradt meg, illetve hogy napjainkban hogyan viszonyulnak ezekhez a változásokhoz, milyen formában él a korábbi korszakok emléke, miből áll össze a mai városok identitása. Mindez számos területen vizsgálható, többek közt az alábbi kérdések mentén:
- „A városok növekedése”: a városi demográfia alapjellemzői, a migráció és a menekülés regionális paradigmái a 20. században
- „Új elitek és régi lakosok, régi elitek és új lakosok”: a politikai és társadalmi változások hatásai (a városok nemzetiesítése, a lakosság kicserélődése és/vagy átrétegződése stb.)
- „A modernizáció útjai”: a 20. századi városfejlődés ellentmondásai (erőltetett iparosítás, az épített környezet átalakulása, lakótelepek építése stb.)
- „Vigalmi negyedek és rozsdaövezetek”: funkciókat váltó városrészek (prostitúció, bulinegyedek, történelmi óvárosok, dzsentrifikáció stb.)
- „A múlt nyomai”: a város történelméhez és épített örökségéhez való viszonyulás, az identitások vizuális lenyomata (városszépítő egyesületek, civil aktivizmus, városi image- és brandépítés, hagyatékok stb.)
- „Város és vidék”: változások a város és környezete viszonyában (a városi életmód terjedése és a városokba való beköltözés, a város és vidék közötti jövedelmi olló változásai stb.)
- „Az erőszak mintái”: a város és a biztonság kérdésköre, az erőszak nyilvános, legitim és rejtett formái és történetisége az elmúlt 100 évben
- „Tisztaság, higiénia, járványok”: a városi lét és a testpolitika változó viszonyai a 20. században
Az ISSN-számmal rendelkező, magyar és angol nyelven megjelenő Közép-európai Horizontok/Central-European Horizons nevű e-folyóiratunk tematikus összeállításába elsősorban olyan tanulmányokat várunk, amelyek illeszkednek a fentebb említett témakörökbe. A 2000 leütés terjedelmű absztraktokat a következő címre várjuk augusztus 15-ig: info@horizontok.hu. A szerkesztőség szeptember 1-jéig állítja össze a tartalomjegyzéket, és választja ki a közlésre kerülő szövegeket (leadási határidő: november 15., terjedelem: kb. 30 000 leütés).