Miben különbözött a középkori Magyar Királyság a korabeli Közép-Európa más államaitól?

A Közép-Európa Kutatóintézet senior ösztöndíjas kutatója, Bagi Dániel előadása alapján megalapozottan számíthatunk arra, hogy hamarosan nagyszerű kézirat lesz a kezünkben.

Január 27-én Bagi Dániel nem csak remek, 20-21. századi kulturális utalások útján könnyen befogadhatóvá tett előadást tartott az NKE senior kutatói ösztöndíjasaként, de egy nagyon izgalmas körülményre is felhívta a figyelmet: 1000 körül Közép-Európában csak Magyarországon alakult ki királyi szuverenitás. A királyi hatalom alapját ugyanis az egyházszervezet jelentette.  Egyházszervezet nélkül nem volt szuverenitás. Önálló egyházszervezetet - a minimálisan szükséges három püspökkel - csak I. István tudott létrehozni. A korabeli magyar államban legalább 8 püspökség létezett, s ezek határai sok évszázadon át, lényegében 1993-ig nem változtak. Eközben a cseheknél 1220-ban állandósult a királyi hatalom, de 1347-ig mindössze 1 püspökség létezett, s Lengyelország történetében sem találunk túl sok püspökséget - és ezzel összefüggésben koronás főt sem 1320 előtt.

Bagi professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a középkor ezen századaiban a koronázottság, vagy éppen annak hiánya, a politikai versenyben használt narratíva volt. 

Az előadásról felvétel készült, amelyet Facebook oldalunkon - az előadó hozzájárulásával - tettünk közzé.

Borítóképnek a budavári gótikus szoborleletet bemutató, a Budapesti Történeti Múzeumban látható kiállítás részletét választottuk.