Balogh Róbert ─ Homor Péter ─ Ásványi Szabolcs ─ Tóth-Bartos András: Trianon hatásai a magyar erdőgazdálkodásra. Veszteségek és átalakulás. Országos Erdészeti Egyesület, 2020. 313. oldal
2020 utolsó napjaiban új, a trianoni békeszerződés hatásait vizsgáló reprezentatív, a megjelenésre és a vizuális források feltárására is nagy hangsúlyt fektető kötet jelent meg Balogh Róbert munkatársunk közreműködésével és koordinálása mellett. A Trianon hatásai a magyar erdőgazdaságra. Veszteségek és átalakulás című munka lényegében egy négy szerző által közösen írt monográfia, amely három nagyobb részből áll össze. Az első az erdőigazgatás és a helyi lakosság viszonyát hosszú időn át meghatározó agrártörténeti hátteret és az első vilgáháborús évek hatásait vázolja fel. Ebben, csakúgy mint a határváltozás külhoni (határon túli) erdőgazdasági hatásaira fókuszáló részben jelentős súlyt kapnak az egyes jól körülhatárolható jellemzőkkel bíró helyszínek és régiók viszonyai. Balogh Róbert kollégánk és Ásványi Szabolcs levéltáros forrásfeltáró, valamint Tóth-Bartos András szintetizáló munkája révén a székelyföldi régió mellett az egykori Zólyom vármegye és a szatmári etnikai határvidék is esettanulmányként jelennek meg. A léptékváltás kollégánk egyik kedvenc módszere, s ezt leginkább egy kivételesen szerencsés forráscsoportnak ─ és Both Noémi Zsuzsanna történész korábbi javaslatának ─ köszönhetően: a kiemelkedő gazdaság- és társadalomtörténész Imreh István Sepsibodokra vonatkozó fiatalkori adatgyűjtése nyomán tudta megvalósítani. A lokalitásokra fektetett hangsúly magával hozta azt is, hogy a kérdések folyamatos kölcsönhatásban álltak a helyben a kutatást segítő személyek emlékezetével.
A 2019 őszén készült fényképen az egykori besztercebányai m. kir. erdőigazgatóság épülete látható, amely ma is hasonló funkciót tölt be.
A kötet harmadik nagy egységét az erdészeti oktatási intézmények és a szakma története teszi ki. Ez a rész döntően Homor Péter soproni, majd győri egyetemi levéltáros munkája. Az ide tartozó fejezetek számos olyan szereplő életrajzát hozták a felszínre, akik menekültként jelentek meg 1918 novembere után. A szerzők igyekeztek tisztázni, hogy a létrejövő új erdőigazgatási rendszer szervezetét mennyiben befolyásolta a menekültek száma, s egyáltalán menekültként milyen állami segítségre számíthattak a különböző státusú erdészeti dolgozók.
A kötet, különösen annak első része a tájhasználat és az ezt övező állam vs. helyi társadalom konfliktus 19-20. század folytonosságai és törései, vagy az ember és természet közötti viszony fényképes ábrázolása terén számos olyan kutatási irányt nyit ki, amelyre további kutatómunka épülhet. A szakmatörténeti fejezetek a Trianon-kutatás számára építettek új esettanulmányt és adatbázist úgy, hogy közben jelentős részben támaszkodtak a Trianon 100 kutatócsoport által már nyilvánossá tettekre is.
A kötet kiskereskedelmi forgalomba nem kerül, az Országos Erdészeti Egyesület kiadásában jelent meg.
Tartalomjegyzék:
