A Tanácsköztársaság hatásai máig velünk vannak

Az 1918 őszén kikiáltott, Károlyi Mihály nevével fémjelzett első magyar köztársaságot néhány hónap alatt maga alá temették az Osztrák-Magyar Monarchia - és benne történelmi Magyarország - összeomlásának következményei. A válságból 1919 tavaszán egy új alternatíva kínált kiutat: a kommunista világforradalom. Ez azonban csalóka utópiának bizonyult, amely öt hónapig sem tartott. Erről a kudarcba fulladt kísérletről szól Hatos Pál legújabb könyve, a "Rosszfiúk világforradalma", amely ott kezdődik, ahol a szerző 2018-ban megjelent, "Az elátkozott köztársaság" című kötete véget ért: a Tanácsköztársaság létrejöttének napjaiban. 

Hatos Pál történésszel, a Közép-Európa Kutatóintézet igazgatójával Pap Lázár készített interjút a Mandiner számára:

A Tanácsköztársaságról szóló, következő hetekben megjelenő új könyvének az a címe: Rosszfiúk világforradalma. Mitől rosszfiúk a rosszfiúk?

A cím egy Karinthy-idézet parafrázisa – remélem, hogy olvasóim választ fognak kapni, miért ezt választottam, miután kézbe veszik a könyvet.  A Tanácsköztársaságnak méltán rossz az emlékezete, vezetői abszolút rosszfiúknak számítottak, bukásuk után el is menekültek. Ám a Tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, kommün – nevezzük akárhogyan is – nem csak Kun Bélát és Szamuely Tibort jelenti. Hanem a zenei direktóriumban aktívan dolgozó Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, a diktatúrát hatalmas cikkben üdvözlő író Szabó Dezsőt, aki még az utolsó nap is felvette az írói katasztertől a juttatásait. Vagy éppen Kármán Tódort, a rakétatechnológia zsenijét, aki a diktatúra idején átszervezte a műszaki felsőoktatást, és akinek a budapesti Közoktatásügyi Népbiztosságon betöltött csoportvezetőség után a következő állása a washingtoni Pentagonban volt, a pályáját pedig a NATO magasrangú tisztviselőjeként zárta. Ez a rövid 133 nap bővelkedik nemcsak az ellentmondásokban, hanem a hosszútávú hatásokban is, amelyek – tetszik, nem tetszik – ma is itt vannak velünk.

A címnél maradva: forradalom vagy puccs vezetett a Tanácsköztársaság megszületéséhez?

A forradalom elsősorban morális kategória, legtöbbünk a nagybetűs Szabadság képét rajzolja a fogalom köré. A szabadság a modern világ legnagyobb erkölcsi értéke, s a forradalomtól is azt várjuk, hogy fennkölt legyen a céljaiban, tiszta az eszközeiben. Egy egész társadalmi rétegeket kirekesztő és ártatlan emberek százait legyilkoló diktatórikus rendszer nem lehet forradalmi. Ezért tagadják meg a legtöbben az 1919. március 21-i bolsevik fordulattól a forradalom nevet. Jogos és érthető az ellenszenv, de a történeti megismerés mégsem lehet tekintettel az emlékezet nemes szándékokból összekovácsolt béklyóira. 1918-1919-et forradalomnak tekintette Andrássy Gyula, és forradalomként határozták meg a világháború lezárásán ügyködő párizsi döntéshozók, akiknek kevés ismeretük, ám annál több előítéletük volt Közép Európa számukra nehezen érthető történelmi és társadalmi valóságáról.

Hatos Pál. Kép forrása: Mandiner.hu 

Az interjú teljes szövege a Mandineren olvasható.

Címkép forrása: Fortepan / Péchy László