A karintiai népszavazás – a szlovénség legnagyobb történelmi traumája?
Szlovéniában 2020. október 10-én emlékeztek meg a karintiai népszavazás századik évfordulójáról. A szlovén fél számára máig traumatikus referendum eredményeképpen a történelmi Karintia tartomány jelentős szlovén többségű területei kerültek a megalakuló Osztrák Köztársasághoz. Az első világháborút követően tehát nem valósulhattak meg a minden szlovén egy államban való egyesítését célzó 1848-as elképzelések. A létrejövő Szerb−Horvát−Szlovén Királyságnak nem sikerült megakadályoznia, hogy a győztes nagyhatalmak egyikeként az Olasz Királyság megszerezze a szlovének lakta területek nyugati sávját, illetve a vesztes Magyarországon is maradtak szlovén többségű falvak. A szlovén közvélemény azonban a karintiai szlovének többségének országhatárokon kívülre kerülését élte meg a legnagyobb veszteségként. A népszavazás emlékezetét különösen keserűvé teszi, hogy azon számos szlovén szavazott a nemzettársaikkal való egyesülés, vagyis a Szerb−Horvát−Szlovén Királysághoz való csatlakozás ellen.
Az első világháborút követően Rudolf Maister szlovén tábornok csapatai katonai erővel szerezték meg Maribor városát és ezzel Stájerország Dráva és Mura folyók közötti területeit. Ennek a körülménynek kulcsfontosságú szerepe volt az addig a Magyar Királysághoz tartozó muravidéki területek délszláv államhoz csatolásában is. Karintiában azonban késeinek bizonyult a katonai beavatkozás, a nagyhatalmak képviselői népszavazás kiírását rendelték el a tartomány szlovén többségű vidékeinek nagy részén. Az erre kijelölt területet A- és B-zónára osztották. Az A-zónában 95%-os részvétel mellett végül a szavazók 59%-a – azaz az itteni lakosság legalább 70%-át kitevő szlovén anyanyelvű népességnek is legalább a harmada – Ausztria mellett tette le a voksát. Több helyütt felmerült a csalás gyanúja, ám a jugoszláv fél is hamar belátta, hogy az eredmény túl egyértelmű volt ahhoz, hogy a választások megismétléséről meg lehetne győzni a nagyhatalmak képviselőit. A korábbi megállapodás értelmében az A-zóna Ausztriához való csatlakozásával a jóval kisebb, északi B-zónában már nem is kellett népszavazást kiírni.
Lukács B. György írása intézetünk Horizontok blogján a Ludovika.hu blogterében olvasható.