A nacionalizmuskutatások egyik alapvetése, hogy a média kezdettől fogva fontos szerepet játszott a modern nemzetek létrejöttében. A sajtó egyszerre biztosított felületet a nemzeti eszme kikristályosodásához és a vele összefüggő témák taglalásához, terjesztette a nemzeti nyelvet, aktívan részt vett a nyelvi és kulturális standardizációban, nem utolsósorban pedig megteremtette a nemzet egyes tagjai közötti virtuális kapcsolatot, hozzájárulva az „elképzelt közösség” kohéziójához. Ez napjainkban sincs másképp, annak ellenére, hogy a 21. században egyre jobban szorul vissza a nyomtatott sajtó, sőt még a 20. század nagy találmányai, a rádió és a televízió befolyása is csökken. Az újabbnál-újabb eszközök és platformok (közösségi hálók, videómegosztók, média-alkalmazások stb.) ugyanis nemcsak, hogy fokozatosan átveszik a hagyományos média szerepét, hanem a nemzetépítés számára is további területeket nyitnak meg. Nem csoda, hogy a média és a nacionalizmus kapcsolata iránt változatlan az érdeklődés az újkor és napjaink történelmével foglalkozó kutatók között.
Erről tanúskodik az 1990-ben Londonban megalapított Association for the Study of Ethnicity and Nationalism (ASEN) és az antwerpeni székhelyű, National movements and Intermediary Structures in Europe (NISE) nevű nemzetközi kutatási platform közös szervezésében (az Antwerpeni Egyetem és a Genti Egyetem támogatásával) 2022. április 4–7. között megtartott interdiszciplináris konferencia. Az Antwerpeni Egyetem belvárosi épületében lebonyolított konferencián hét blokk – változatos panelekkel – és öt plenáris előadás (Sabina Mihelj, Michael Skey, Pók Attila, Athena Leoussi, Gertjan Willems) foglalkozott a nacionalizmus aktuális megnyilvánulásaival és a média legkülönfélébb formáival.
Michael Skey „Ecstatic nationalism and the media: or why nations are not really imagined communities” című plenáris előadása.
Az egyes, párhuzamosan futó panelek előadásait ugyan lehetetlen volt mind meghallgatni, összességében véve azonban mind tematikai, mind módszertani szempontból rendkívül sokszínű rendezvényről volt szó, amit a program is tanúsít. Az előadók által érintett kérdések között ott volt a nemzeti érzés ünnepi megélése („eksztatikus nacionalizmus”) napjainkban; a magyar nemzeteszme gyökerei és fejlődése; a 19–20. századi, Spanyolországon kívül megjelenő baszk lapok és folyóiratok részvétele a baszk nemzetépítésben; a Macedónia elnevezése elleni görög tiltakozások; a kínai szuperalkalmazás – a WeChat – közösségszervező ereje; Japán és Kína országmárkázása; a neo-ottomanista nosztalgia török női magazinokban; a kemalista-iszlamista rivalizálás; az új román szélsőséges populista párt, az AUR felemelkedése; a sajtó szerepe az 1897-es Badeni-féle nyelvtörvény elleni zavargásokban stb. A Közép-Európa Kutatóintézet munkatársa, Zahorán Csaba a román média aktuális Székelyföld-reprezentációját mutatta be (Land of peaceful separatists – the Szeklerland in Romanian media) néhány, a 2010-es években készült dokumentumfilm és videó alapján.
A számos izgalmas előadás, valamint az őket követő kérdések, viták, illetve a kávészünetek kötetlenebb eszmecseréi nem csak azt tették egyértelművé, hogy a nacionalizmus – újabban pedig a populizmus – megnyilvánulásainak a kutatása továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a társadalomtudományokban, hanem azt is, hogy az online-konferenciák sajnos nem tudják teljesen helyettesíteni a személyes jelenlétre építő rendezvényeket.
Címkép: Antwerpen belvárosa az art déco stílusú Boerentoren-nel, a város első (1932-ben befejezett) toronyházával. (Forrás: a szerző felvétele, 2022)