Az elhangzott előadások témája a szlovák romantika olyan költőinek, prózaíróinak, drámaíróinak életműve volt, mint Ján Francisci, Ján Kalinčiak, Janko Kráľ vagy épp Ján Palárik. A konferencia apropóját e szerzők születésének kereken 200. évfordulója adta, de szólt előadás a hozzájuk hasonlóan 200 évvel ezelőtt született festőről, Peter Michal Bohúňról, és a 150 évvel ezelőtt elhunyt Andrej Sládkovičról is. A szlovák nyelvű konferencián több magyarországi előadó is szerepelt, például Kiss Gy. Csaba és Halász Iván, mellettük pedig intézetünk képviseletében kollégánk, Demmel József és szenior ösztöndíjasunk, Kollai István.
Demmel József Uhorský román od Slováka. referenčné čítanie Kalinčiakovej Reštavrácie (Magyar regény egy szlováktól. Kalinčiak Tisztújításának referenciális olvasata) című előadásában rámutatott, hogy Ján Kalinčiak Tisztújítás című, eddig gyakran a 19. századi nemesség éles, szlovák kritikájaként olvasott regénye valójában a szlovák nemesség akkoriban letűnő világának a szépirodalmi lenyomata, s inkább nosztalgiával, semmint éles távolságtartással ábrázolta hozzá a szerző. Az is kiderült, hogy a szlovák regény főszereplőit valós alakokról, az 1840-es évekbeli Turóc vármegye politikai elitjéről mintázta Kalinčiak, aki maga is ezer szállal kötődött a vármegyéhez. A tanulmány a Slovenská literatúra 2022/4. számában olvasható. Összefoglalását magyarul lásd itt.
Kollai István: Uhor - Maďar, Slovák - Tót: problém nepreložiteľnosti (untranslatibility) v literárnych a historických textoch című előadásában magyar írók életművén, például Mikszáth Kálmán, de elsősorban Jókai Mór regényein keresztül (Szomorú napok, Akik kétszer halnak meg) a 19. századi magyar irodalom szlovákképét elemezte. Jókai e két regényének fő antagonistái ugyanis a szlovák nemzeti politika képviselői voltak, de a magyar regényekben gyakran feltűnnek a „jó szlovákok”, a magyar államhoz lojális, gyorsan magyarosodó szlovák típusai is. Kollai István előadása azonban nem csak ezt a dichotómiát vizsgálta, hanem egy hiányt is: a kortárs magyar regényekből ugyanis látványosan hiányzik a kor közéletének ismert alakja: a politikai karriert nem feltétlenül ambicionáló, de nyelvének védelméért és használatáért kiálló szlovák értelmiség képe.
A borítókép: Tisztújítás. Forrás: Fortepan/Buzinkay Géza. Helyszín: Csejte, 1900 körül.