Konferencia 19. századi szlovák romantikáról

Az elhangzott előadások témája a szlovák romantika olyan költőinek, prózaíróinak, drámaíróinak életműve volt, mint Ján Francisci, Ján Kalinčiak, Janko Kráľ vagy épp Ján Palárik. A konferencia apropóját e szerzők születésének kereken 200. évfordulója adta, de szólt előadás a hozzájuk hasonlóan 200 évvel ezelőtt született festőről, Peter Michal Bohúňról, és a 150 évvel ezelőtt elhunyt Andrej Sládkovičról is.  A szlovák nyelvű konferencián több magyarországi előadó is szerepelt, például Kiss Gy. Csaba és Halász Iván, mellettük pedig intézetünk képviseletében kollégánk, Demmel József és szenior ösztöndíjasunk, Kollai István.

Jan Kalinčiak sírja a Túrócszentmártoni (Martin) szlovák Nemzeti Sírkertben. Forrás: wikipedia 

Demmel József Uhorský román od Slováka. referenčné čítanie Kalinčiakovej Reštavrácie (Magyar regény egy szlováktól. Kalinčiak Tisztújításának referenciális olvasata) című előadásában rámutatott, hogy Ján Kalinčiak Tisztújítás című, eddig gyakran a 19. századi nemesség éles, szlovák kritikájaként olvasott regénye valójában a szlovák nemesség akkoriban letűnő világának a szépirodalmi lenyomata, s inkább nosztalgiával, semmint éles távolságtartással ábrázolta hozzá a szerző. Az is kiderült, hogy a szlovák regény főszereplőit valós alakokról, az 1840-es évekbeli Turóc vármegye politikai elitjéről mintázta Kalinčiak, aki maga is ezer szállal kötődött a vármegyéhez. A tanulmány a Slovenská literatúra 2022/4. számában olvasható. Összefoglalását magyarul lásd itt

Jókai Mór Bajza utcai dolgozószobájában, 1892. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum online fotógyűjtemény

Kollai István: Uhor - Maďar, Slovák - Tót: problém nepreložiteľnosti (untranslatibility) v literárnych a historických textoch című előadásában magyar írók életművén, például Mikszáth Kálmán, de elsősorban Jókai Mór regényein keresztül (Szomorú napok, Akik kétszer halnak meg) a 19. századi magyar irodalom szlovákképét elemezte. Jókai e két regényének fő antagonistái ugyanis a szlovák nemzeti politika képviselői voltak, de a magyar regényekben gyakran feltűnnek a „jó szlovákok”, a magyar államhoz lojális, gyorsan magyarosodó szlovák típusai is. Kollai István előadása azonban nem csak ezt a dichotómiát vizsgálta, hanem egy hiányt is: a kortárs magyar regényekből ugyanis látványosan hiányzik a kor közéletének ismert alakja: a politikai karriert nem feltétlenül ambicionáló, de nyelvének védelméért és használatáért kiálló szlovák értelmiség képe.

A borítókép: Tisztújítás. Forrás: Fortepan/Buzinkay Géza. Helyszín: Csejte, 1900 körül.