Az első, Párterápia a lelkészlakban című írásában Haan Lajos nagylaki evangélikus lelkész egyházi jegyzőkönyvét mutatja be, amelyben Haan a hozzá forduló hívek házassági panaszait jegyezte le. A kis alakú, megsárgult lapokon láthatók tehát az egymással folyton veszekedő házaspárok, a részeges, munkakerülő vagy éppen agresszívan viselkedő férfiak, a fiatal házaspár életébe kéretlenül beleavatkozó anyósok, a rossz hírbe hozott lányok, a gyermekeknek életet adó özvegyek és még sokan mások. A nagylaki lelkész által elénk tárt történetekből sokat megtudhatunk tehát a korabeli diszfunkcionális házasságok belső világáról, a férfi és női szerepek határairól és korlátairól, valamint a köztük lévő egyenlőtlenségről, az asszonyok alárendelt szerepéről és a férfiak megkérdőjelezhetetlen dominanciájáról, a verbális és fizikai erőszak kereteiről, ugyanakkor a családok legbensőbb életébe megkérdőjelezhetetlen döntőbíróként beavatkozó lelkész informális hatalmának kiterjedtségéről is.
A cikk magyarul itt https://napunk.dennikn.sk/hu/2875416/parterapia-a-lelkeszlakban/ a jegyzőkönyv teljes terjedelmében, a hozzá tartozó tanulmánnyal együtt pedig itt http://forumhistoriae.sk/sites/default/files/demmel_csaladi_konfliktusok_2020.pdf olvasható.
A második cikk Kossuth Lajos turóc vármegyei gyökereit vizsgálja. A magyar megítéléssel szemben ugyanis Kossuth Lajos Szlovákiában nem csak a legnagyobb magyar politikus, de egyben a saját származását, szlovák gyökereit elhagyó ember is, aki szlovák kortársai szerint „saját szlovák fészkébe a legnagyobbat piszkította.” Hogy a magyar anyanyelvű Kossuthról hogyan és miért alakulhatott ki ez a legenda, hogy milyen volt a viszonya Turóc vármegyében élő nagybátyjával, és hogy ez a kapcsolat hogy hatott a szlovák-magyar viszonyra és a szlovák nemzeti mozgalomra, megtudható a cikkből. https://napunk.dennikn.sk/hu/2917725/mennyire-volt-szlovak-kossuth-lajos/
A harmadik írás a vármegyék és főispánok témája kapcsán mutat be a szlovák-magyar közös múltból három fontos történetet, amelyek megmutatják, hogy a vármegye a 19. században milyen fontos keretét adta a két közösség viszonyának. Olvashatunk például arról, hogy 1848-ban egy szlovák anyanyelvű magyar nemes miért gondolhatta azt egy, a szlovák nyelvi jogok védelme érdekben a Batthyány kormány ellen szervezett fegyveres lázadás közben, hogy ő épp a magyar nemesi vármegye alkotmányos jogait védelmezi? https://napunk.dennikn.sk/hu/2939052/foispanok-es-varmegyek-szlovakok-es-magyarok/
A borítókép: A Komáromhoz közeli Kurtakeszi (ma Szlovákia területén, Marcelháza (Marcelová) része), Keresztelő Szent János-templom. Fáy István főispán, országgyűlési képviselő esküvője, 1904. Forrás: Fortepan/Magyar Bálint