A környezettörténet talán még kissé minidg idegenül hat a történész szakmán belül is, s ez még inkább igaz, ha a szakmán kívülieket kérdezünk a szó jelentéséről. Ez talán azért is van így, mert a történelmet a politikával vagy a kultúrával azonosítjuk, míg a környezettel nem. Balogh Róbert a Hungarian Historical Review-ban megjelent tanulmánya a tej mint anyag állami felügyeletére és gazdasági, piaci hasznosíására irányuló 20. század eleji törekvések tükrében mutatja be, hogy ezen kérdéseknek van metszéspontja.
Az ilyen csomópontok a politikai rezsimek és az anyagi világ közötti kapcsolat nyomán magukat a rendszereket, valamint a modernitás társadalmi vonatkozásait is élesebb megvilágíásba helyezik. A Milk and Laboratories in Urban-Rural and State-Society Relations: The Case of Hungary from the Beginning of Wartime Shortages until the Great Depression című tanulmány a Hungarian Historical Review 2023. évi 1. számában olvasható.
Az erdőgazdálkodás története régóta foglalkoztatja a történészeket, de ritkán tárgyalták a kérdést egyszerre a nacionalizmus és a tájátalakítás történetébe ágyazva. Homor Péter és Balogh Róbert közös tanulmánya az erdészet magyarországi professzionalizációját és ennek eszközeit mutatja be a globális tudástermelés és a régióra jellemző nacionalizmus csomópontjaként. A cikk a Professionalization, State-building and the Language Question in Forestry: The Case of the 19th Century Kingdom of Hungary címmel a csehországi Ostravai Egyetemen megjelenő Historica című folyóirat 2023. évi 1. számában jelent meg. A folyóiratszám Közép-Európa történetének környezettörténeti szemléletű feltárásában is jelentős, mivel áttekintő cikkeket tartalmaz a térségbe tartozó államok környezetátalakíó tevékenységének egy-egy fontos aspektusáról.
A borítókép: Poltár (ma: Szlovákia) határa, 1961. Forrás: Fortepan/Zsanda Zsolt