A Zero Point nyári egyetem ötlete a válságkezelés két radikális végpontjának – teljes apátia és vak bizalom – kritikájából született. Ambíciója az volt, hogy a résztvevők új válaszokat találjanak a bennünket körülvevő válságokra. A Vármezőn megszervezett nyári egyetemen előadóként vett részt az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézetének két munkatársa, Balogh Róbert és Zahorán Csaba.
A Zero Point nyári egyetem tervezése több mint egy éve kezdődött el – felelték lapunk kérdésére a szervezők, Patakfalvi-Czirják Ágnes és Bogyó Virág. Már tavaly augusztusban egyeztettek a kolozsvári tranzit.ro vezetőjével, Tordai S. Attilával, aki a helyszínt, az Erste Stiftung partnerségét és a tranzit.ro finanszírozását biztosította a nyári egyetem számára. A tábor résztvevői így egy szimbolikus összeg fejében (vagy akár rászorultsági alapon, ingyen) öt napot tölthettek minőségi szálláshelyen, egy természetközeli, varázslatos épületben.
A nyári egyetem szervezői
Könyvtárból a természetbe
A tábor megszervezésével az volt a céljuk, hogy minél több tudományterületet bevonzzanak és sarkalljanak párbeszédre a közös napok során. Saját tudományos karrierútjukban a szervezők éppen olyan időszakokat éltek meg, ahol a magányos kutatómunka és fókuszáltság élvezett prioritást, ennek pedig még inkább megágyazott a pandémia: Bogyó Virág doktori témáján dolgozva egy Open Society Archives Visegrad kutatói ösztöndíjnak köszönhetően levéltári munkával tudta kiegészíteni a kelet-európai játszóterek tervezésével és a gyerekek fejlődésével kapcsolatos ideológiák változásának témáját. Patakfalvi-Czirják Ágnes egy nemzetközi projekt posztdoktori kutatójaként a populáris zene, szórakozás és populizmus összefonódását vizsgálta (Barna Emília kutatásvezetővel, a BME docensével közösen), illetve a doktori kutatásának monográfiává való átírásán volt éppen túl. Ezután az intenzív időszak után mindkettőjükben megnőtt az igény az elméleti, (terep)kutatói, levéltári és tervezői munkák összekapcsolására, új módszertani lehetőségek kikísérletezésére.
Miért zéró?
A nullpontot, az alkotói, a történeti, a kulturális vagy társadalmi „zéró”-t azért találták ki a tábort összekapcsoló vezérfonalnak, mert azt érezték, hogy szükség van elképzelni az újrakezdést, a válságok és összeomlás utáni újjáépülést. Fontos lenne tudni azt, hogy milyen örökséget érdemes vagy kell magunkkal hozni és milyen berögződéseket, sztereotípiákat, maguktól értetődő társadalmi gyakorlatokat kell magunk mögött hagyni.
A szervezők az előadások kapcsán kerülni szerették volna az olyan témákat, amikkel a hallgatók vagy fiatal kutatók sokszor találkoznak. Egyszerre tartották szem előtt azt, hogy a meghívott előadóknak legyen újszerű a megközelítése, legyen friss a mondanivalója, másrészt témája kapcsolódjon saját kutatáshoz és sarkalljon hatalmi hierarchiáktól, státusztól függetlenül a „nulla pont” átgondolására.
Sarnyai Tibor teljes cikke a Ludovika Magazinban olvasható