A Central European Horizons 2023. évi felhívásaiban arra kértük a kutatókat, hogy küldjenek számunkra a Közép-Európa gondolat történetiségére vonatkozó, valamint a háború hatásait a konkért történeti tapasztalatok tükrében elemző tanulmányokat. Míg az előbbi témában csak néhány szöveg készült el, a háború, főként a második világháború, témájára olyan sok jelentkezést kaptunk, hogy a 2024/1. lapszámunkat is e témának szenteljük majd. (Ez utóbbiba kerülő tanulmányok jó része is szerkesztés alatt van már.)
Luca Lecis tanulmányában az ausztriai értelmiség Közép-Európa képét, s ezen belül az 1956-ban Budapestről elmenekülni kényszerülő író, Sebestyén György (1930-1990) szerepét tárgyalja. A tanulmány teljes, angol nyelvű szövegét lásd itt: https://doi.org/10.51918/ceh.2023.1-2.1
Mitrovits Miklós kollégánk fontos alapkutatásokról számol be, amelyek részben átrajzolják az 1956-os forradalom utáni időszak képét. A Csehszlovák állam és megszilárdítani igyekezett Kádár-kormány közötti kapcsolatok és együttműködés történetéből elsősorban az derül, hogy az új rezsim 1957 elején súlyos anyaghiánnyal küzdött szinte minden területen, s a Csehszlovákiából érkező felszerelés és segély nélkül akár össze is omolhatott volna. A tanulmányhoz vezető link: https://doi.org/10.51918/ceh.2023.1-2.2
Balázs István tanulmánya a korszak végére kalauzol, s elsősorban azt kutatja, hogy milyen kapcsolat van az 1989-es időszak társadalmi várakozásai és az átmenet legitimitásával kapcsolatos jelenbeli kérdések között. A teljes szöveg: https://doi.org/10.51918/ceh.2023.1-2.3
A háborút tárgyaló blokk témái nem magukkal a háborús eseményekkel, sokkal inkább a harcok elhúzódó következményeivel, valamint a háborúk társadalomformáló hatásával foglalkoznak. Az viszonylag közismert, hogy 1916-ban az alföldi megyék nagyszámú menekültet fogadtak be a székelyföldi területekről. Szabó Róbert egy ennél jóval kevésbé szem előtt levő kérdést, a menekültek visszatérésének kérdéseit vizsgálja. Elsősorban azt, hogy milyen lokális tényezők befolyásolták az 1916-os magyar-román harcok nyomán menekült diákok tanulási lehetőségeit a harcok befejeztével. https://doi.org/10.51918/ceh.2023.1-2.4
Csikós Gábor egy hasonlóan izgalmas metszetet, az orvostörténet és a háború után politikai kényszerek nyomán keletkező keletkező tabuk egyik csomópontját, a "Lipótmezőként" imsert pszichiátriai intézetben kezelt egyes betegek hátterét és problémáik korabeli értelmezését vizsgálja. https://doi.org/10.51918/ceh.2023.1-2.5
Végül földrajzilag kitekintésként, de tematikusan Közép-Európában is érvényes témákat vizsgálva, Balogh Róbert kollégánk a háborús állapot hátországi iparváros társadalmára, hatalmi viszonyaira és a régió percepciójára gyakorolt hatását körvonalazza. doi.org/10.51918/ceh.2023.1-2.6
A lapszámot két fontos kötetről szóló recenzió zárja: hogyan ragadható meg Ukrajna története egyetlen kötetben (Biró Bence írása), és miért fontos a humán környezettörténet a tudományos gondolkodás jelenében? (Farkas Judit tollából)
A lapszám a horizonok.hu oldalon egyben is letölthető.
