2023-as munkánk egyik legfontosabb eredménye az Ismeretlen Budapestek című kötet megjelenése, így nem meglepő, hogy Hatos Pál Budapestről írt bejegyzést a ludovika.hu felüleletén futó Horizontok blogunkba.
Az írás végighalad a főváros elmúlt három évszazadán múltján, amely korántsem egynemű, sőt éppen hogy a néhány évtizedenként lezajló nagy átalakulások jellemzik.
"A mai Budapest a reformkori ébredés kezdetén sem volt magyar város, hanem német, rác, görög és még majd féltucat más nyelv kicsiny, de egyre hangosabban nyüzsgő Bábele." A következő generáció Budapest élménye már radikálisan eltérő lehetett: "Az 1867-et követő fél évszázadban Budapest, a kettős Monarchia fővárosával, Béccsel rivalizálva szinte amerikai ütemben fejlődő modern európai világvárossá lett, bizonyos értelemben külön világgá az országon belül."
Az 1918-19-es és azt követő emlékezetpolitikai törekvések és a megtorlás erőszakos formái gyakran előkerülnek az elmúlt években született történészi munkákban. Azonban a két világháború közötti időszak nem csak 1919 emlékének formálásáról szólt:
"A második világháborút megelőző évek modern építészeti törekvési azonban korántsem csak új – kereszttel vagy csillaggal ékesített – katolikus és protestáns templomok tucatjaiban testesültek meg, hanem életmód és térhasználat tekintetében is jelentősen átformálták a szekuláris Budapestet. A 1920–1930-as években a Pozsonyi úton felépült modern luxus-lakóházak, melyek körülölelik az 1936-ban a közönségnek átadott elegáns Lipótvárosi Parkot (ma: Szent István park) a reich und schön világát közvetítették. Szép és gazdag édesanyákat, s elégedett gyermekeiket, az „összkomfortos” nagypolgári beérkezettség irigylett megtestesüléseit."
Ezt a "törékeny édent" rombolta le a második világháború és a zsidó és zsidónak tartott lakosságot érintő népirtás, amely a hiány épületeit és tereit hagyta maga után. Hatos Pál optimista a tekintetben, hogy ismét a vidék és város szembeállításának politikai hagyománya ellenére lehetséges-e a Jókai Mór által már elképzelt egyszerű képlet: „Budapest – Magyarország”.
A bejegyzés teljes terjedelmében itt olvasható.
Balogh Róbert a Székely Nemzeti Múzeum megújult és újranyitott épületében látható első kiállíásokról adott hírt. Ez utóbbi szöveg ide kattintva olvasható.
A borítóképen magyar katona és helybeli nők láthatók a Don folyó partján, 1942-ben. Fortepan/Erky-Nagy Tibor