Trianon a magyarság legfőbb szimbólumává nőtte ki magát

A románok Magyarországtól való elszakadásáról, a Vix-jegyzékről, az első szlovák diktátorról, az elcsatolt területekről érkező menekültekről és a gazdaság trianoni békeszerződés utáni helyreállításáról is olvashatnak a téma iránt érdeklődők az új Trianon enciklopédiában. A Ludovika Egyetemi Kiadó, a Trianon 100 Kutatócsoport és a Habsburg Ottó Alapítvány legújabb kiadványát március 19-én mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Zrínyi Termében.

Az Ablonczy Balázs, Hatos Pál, Nagy Szabolcs, Szeghy-Gayer Veronika és Zahorán Csaba szerkesztésében megjelent, 74 szócikket tartalmazó Trianon enciklopédia bemutatóján Hatos Pál, az Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézete vezetőjének köszöntője után Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos elnökhelyettes elmondta: az osztrák politikus ugyanolyan elszenvedője volt Trianonnak, mint a magyarok, és ennek többször hangot is adott az Európai Parlamentben.

A könyvben szerepelnek egyebek mellett a Trianonnal kapcsolatos külföldi vonatkozások és a magyar szakirodalomban csak említés szinten szereplő történések is – emelte ki a Trianon enciklopédia bemutatásakor Romsics Gergely. A történész szerint „ez a kötet megérteni és megértetni szeretne”, ugyanakkor „egy széles történelemfelfogás mellett kötelezi el magát”. „Trianon nemcsak frakkok és abroszok, de még csak nem is térképek és beszédek története” – jelentette ki, hangsúlyozva: Trianon a civilekről, a katonákról és mentalitásokról szól. Úgy fogalmazott: Trianon nemcsak magyar történet, másoknak ez egyesítés, vagy államalapítás attól függően, hogy a határ melyik oldalán állnak.

A kötet bemutatása után Romsics Gergely Ablonczy Balázs történésszel, Hatos Pállal, valamint Jeszenszky Géza történész-diplomatával beszélgetett.

A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Romsics Gergely, Ablonczy Balázs, Jeszenszky Géza és Hatos Pál.

A teljes szöveg itt olvasható.

Fotók: Szilágyi Dénes