Az NKE Közép-Európa Kutatóintézete, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és a Habsburg Ottó Alapítvány együttműködésében a Ludovika Egyetemi Kiadó által nemrég kiadott Trianon enciklopédia című kötetet 2024. március 19-én mutatta be Romsics Gergely, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Ludovikán. Az alábbiakban az ő előadásának szerkesztett változata olvasható.
A kötet szerkesztőivel készített podcastunk ITT hallgatható meg.
A Trianon enciklopédia abban az értelemben nem hiánypótló mű, hogy van hova nyúlni, ha arra vagyunk kíváncsiak, mi történt Párizsban és itthon 1920-ban, hogyan születtek meg a végső döntések – az 1919-es előzmények nyomán – Magyarország határairól és a dunai mezorégió új, világháború utáni rendjéről. A magyar külpolitikai történetírás 1945 utáni főárama – elsősorban a diplomáciatörténet módszereire hagyatkozva – ugyanis épp e téma kapcsán kezdte meg levetkőzni a pártos, ideológia vezérelt kánon kötöttségeit, amikor a belpolitikáról még lehetetlen lett volna hasonlóan „felszabadultan” írni. Az ilyen szakmonográfiák sorát az ideologikus és végletesen elfogult historiográfia időszaka után L. Nagy Zsuzsa A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918–1919 című könyve nyitotta meg már 1965-ben. A mindenkori magyar kormányok külpolitikai lépéseit feldolgozó, hasonló szellemiségű munkák közül pedig Hajdu Tibor 1968-as, az októberi demokratikus forradalom történetét bemutató szintézise tekinthető az első alapos elemzést tartalmazó műnek. E munkák máig folytatódó sora – a kisebb-nagyobb vállalkozások részeként hat évtizede készülő forráskiadásokkal együtt – a külpolitikatörténet feldolgozását a főbb súlypontokat illetően nagymértékben elvégezte (igaz, egyes témákat messze nem kimerítve).
Romsics Gergely (Szilágyi Dénes felvétele)
Kontextusok
Ennek a tekintélyesre bővült korpusznak a része a Pritz Pál által évtizedeken át folytatott intézménytörténeti és eszmetörténeti feltáró munka, éppúgy, mint Ormos Mária meghatározó diplomáciatörténeti munkássága, Galántai József és Romsics Ignác Trianon-könyvei és egyéb vonatkozó műveik. Jelentős biográfiák is segítenek a tájékozódásban, ebből a bővebb termésből illusztrációként Ablonczy Balázs Teleki-életrajza, újabban Paál Vince mindenre kiterjedően alapos Gratz Gusztáv-könyve, vagy éppen Nánay Mihály József főhercegről írt munkája említhető. A revizionizmus kutatása területén pedig mindenekelőtt Zeidler Miklós monográfiái révén sikerült az elmúlt két és fél évtizedben feltárni a külpolitika és társadalom elitcsoportjai, a felfogásuk és preferenciáik közötti összetett és számos konfliktussal terhelt viszonyt.
Az előadás teljes szövege itt olvasható.
Címkép: Nagyvárad 1907-ben. Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum - Erdélyi Mór cége