A 2024. május 14–17-én megtartott kétnapos konferencia a 2022-es aradi ülést követte. Az esemény a Miskolci Akadémiai Bizottság belvárosi székházában került megrendezésre, ahol először Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora és Veres Pál, Miskolc polgármestere köszöntötte a vegyesbizottság tagjait. Mindketten hangsúlyozták a tudományos párbeszéd fontosságát és kifejezték örömüket, hogy ezúttal Miskolc adhat helyet a magyar–román együttműködésnek. A szakmai munkát a vegyesbizottság román elnöke, Ioan Bolovan akadémikus és egyetemi tanár, a kolozsvári George Barițiu Történettudományi Intézet igazgatója nyitotta meg. Bolovan rámutatott, hogy bár egyes történeti kérdések kapcsán valószínűleg sohasem lesz tökéletes magyar–román egyetértés, mégis nagyon fontosak az ilyen alkalmak, a bizottság pedig egyfajta kommunikációs csatornaként működik tudományos, emberi, szakmai és állami/nemzeti szinten egyaránt. A multiperspektivitás jelentőségét a 2022-es aradi tanácskozás eredményével, a Konfrontáció, együttműködés és együttélés Közép-Európában című, frissen megjelent tanulmánykötettel illusztrálta.
Az első előadást Mádly Loránd (George Barițiu Történeti Intézet, Kolozsvár) tartotta Hivatalok és hivatalnokok a dualizmus előtti korszakban címmel. Mádly arra hívta fel a figyelmet, hogy a 19. században a mainál jelentőségteljesebb volt a tisztviselők szerepe és helye az államban, az 1850-60-as években pedig különösen fontosnak számított a hivatalnokok nemzeti vagy felekezeti hovatartozása. A következő előadó, Tringli István (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Miskolci Egyetem) a rangok és címek középkori jelentését elemezte az ispáni címen keresztül (Ispánok a középkorban. A nemesi klánok vezetői). Nagy Levente (ELTE Román Filológiai Tanszék) a 18. századi, ún. „vízaknai ügy” kapcsán a modern nacionalizmusok előtti interetnikus viszonyokról beszélt Erdély társadalma és a reformáció a 16–17. században című előadásában. Ezután egy rövid megemlékezés következett a nemrég elhunyt Miskolczy Ambrusról és Corneliu Pădureanról. Szász Zoltán (HUN-REN BTK TTI) felelevenítette, hogy Miskolczy Ambrus kritikusan, de feltétel nélkül szerette a románokat, otthon érezte magát Romániában – és nem csak Erdélyben – is, ez a megértés pedig munkáiban is érezhető. Remus Câmpeanu (George Barițiu Történeti Intézet, Kolozsvár) Történetírói értelmezések a Horea-felkelés jellegéről. Újabb szempontok címmel a Ceaușescu-korszak két jelentős történésze, Ștefan Pascu és David Prodan közötti vitán keresztül az 1784-es erdélyi (Horea-féle) parasztfelkelés manipulált historiográfiáját elemezte. Gyulai Éva (MTA Miskolci Területi Bizottság Történettudományi és Néprajzi Szakbizottság) helyi, de nemzetközi jelentőségű témát mutatott be: a Miskolcon a 18. század közepén megtelepedett, de hagyományaikat sokáig megtartó balkáni ortodoxok (görög kultúrájú arománok) közösségét (A görög /ortodox/ népesség és kereskedő társulatuk Miskolcon 1750–1850). Ábrahám Barna (ELTE Román Filológiai Tanszék) előadása (Értelmiség és nép viszonya a dualizmus kori Erdély nemzeti diskurzusaiban) az erdélyi magyar, román és szász elitek gyakran meglehetősen (ön)kritikus diskurzusairól szólt, Zahorán Csaba (NKE EJKK KEKI) pedig azt mutatta be, hogyan írtak a 19-20. században az erdélyi városok etnikai arculatának változásairól – a városok magyarosodásáról/magyarosításáról, majd románosodásáról/románosításáról (A nemzet városai. Az erdélyi városok nemzetiesítésének diskurzusa a dualista Magyarországon és Nagy-Romániában). Az aznapi záró előadást Cornel Sigmirean (Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Intézet, Marosvásárhely) tartotta a közép- és nyugat-európai egyetemeken tanuló románokról (Az erdélyi román értelmiség társadalmi helyzete /1850–1918/).
A 16-i előadásokat Gyulai Éva nyitotta meg, majd Ioan Bolovan bemutatta az Erdély népességének adatbázisa (HPDT) nevű projektet (Erdély népességének adatbázisa (HPDT) – a történeti demográfia és a társadalomtörténet nélkülözhetetlen segédeszköze). Az Erdély történeti népességét az egyházi anyakönyvek alapján feltérképező ambiciózus vállalkozást, amelyben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem norvég partnerrel együtt vesz részt, igazi sikertörténetnek nevezte. Marius Eppel (Babeș–Bolyai Tudományegyetem) Az erdélyi román papság társadalmi helyzete 1848–1918 között című előadásában az erdélyi román papok közéleti szerepvállalását és az ebből fakadó konfliktusokat, ellentmondásos helyzeteket ismertette. Az utolsó előadó Iosif Marian Balog volt (George Barițiu Történeti Intézet), aki az első világháború előtti erdélyi társadalom alsóbb rétegeinek életkörülményeit és azok változásait villantotta fel (Az éhségtől az élelemig? A napszámosok és a mezőgazdasági zsellérek társadalmi helyzetének és jövedelmeinek alakulása 1800–1914).
A tartalmas konferenciát a miskolci Szentháromság Ortodox Templom és az egykori görög iskola épületében berendezett Magyar Ortodox Egyházi Múzeum megtekintése követte, Gyulai Éva alapos kalauzolásával. Az ülést lezáró programon, az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély meglátogatása közben, főként a vegyesbizottsági munka jövője került szóba a román és magyar történészek között.
Zahorán Csaba képei