Bár Auschwitz neve világszerte ismert, kevesen tudják, hogy a hírhedt helyszín Oświęcim területén található. A lengyel kisváros a náci koncentrációs táborok rendszerének legsötétebb (és ezért emblematikus) helyszíne volt, ahol a második világháború során a legtöbb embert gyilkolták meg iparszerű precizitással. Oświęcim Közép-Európában, Dél-Lengyelországban fekszik – azon a történelmi földsávon, amely a Balti-tengertől az Adriáig húzódik.
Mitrovits Miklós felvétele
Timothy Snyder amerikai történész "véres övezetként" emlegeti azt a régiót – Kelet-Lengyelország, Ukrajna és Fehéroroszország határvidékét –, ahol a második világháború civil áldozatainak legnagyobb része elpusztult. E területen zsidók, ukránok, oroszok, fehéroroszok és más nemzetiségek milliói szenvedtek el méretében és kegyetlenségében példátlan borzalmakat. Noha Oświęcim kissé nyugatabbra fekszik ettől a halálzónától, mégis az itt felállított megsemmisítő tábor vált a huszadik századi embertelenség és tömeges pusztítás szimbólumává. A Birkenau-val kiegészített táborrendszer falai között zajló tömeggyilkosságok előre megtervezett, ipari módszerekkel végrehajtott rémtettek voltak, az áldozatok pedig – ahogyan a véres övezet lakói is – civilek. A második világháború valódi újdonsága ugyanis az első világháborúhoz képest – amely sok tekintetben annak előképéül és mintájául szolgált –, az volt, hogy 1942-től fogva a náci háborús célok között kiemelt szerepet kapott az európai zsidóság tömeges megsemmisítése. Emellett az új tömegpusztító fegyverek, különösen a légi bombázások alkalmazása – mind a náci, mind a szövetséges oldalon – a civil lakosság módszeres terrorizálásához vezetett Európában és más földrészeken is.
Balázs Eszter cikke a Horizontok blogon olvasható.