Kis halászfaluból modern közép-európai kikötőváros

Fiume (Rijeka) dualizmuskori története és emlékezete témájában rendeztek workshopot november 17-én, a Ludovika Orczy Úti Kollégiumában. A szervező Ordasi Ágnes, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézetének (KEKI) tudományos munkatársa volt, az általa felvetett kérdésekre pedig öt további szakember – Fiume-szakértő vagy várostörténész – reflektált. 

A KEKI intézetvezetője, Hatos Pál köszöntő szavaiban felidézte gyermekkori emlékeit a jugoszláviai Rijekáról, amely 1980 tavaszán – akárcsak a többi jugoszláviai település – Josip Broz Tito halálát gyászolta. A kikötőváros esete annyiban volt különleges, hogy lényegében Tito és az általa vezetett partizánmozgalom sikerének köszönhetően került Olaszországtól a délszláv államhoz, azon belül pedig a horvát tagköztársasághoz.

Hatos Pál intézetvezető (Szilágyi Dénes felvétele)

Hatos után Ordasi Ágnes előadása következett „Kis halászfaluból modern közép-európai kikötőváros. A dualizmus kori Fiume modernizációjának fény- és árnyoldalai” címmel. Az előadó rámutatott, hogy a workshop időpontja – több más évforduló mellett – a fiumei impériumváltások markáns fázisát idézi fel: az olasz csapatok 1918 őszén ezen a napon szálltak partra, és vonultak be az addig Magyarországhoz tartozó kikötővárosba. A mediterráneumot és Közép-Európát összekötő város – akárcsak Trieszt – a különböző nemzetiségi törekvések színtere volt, és az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának időszakában kísérleti laboratóriumnak volt tekinthető. Mégpedig nemcsak a különböző etnikumok szimbiózisát, hanem a hirtelen végbemenő modernizáció társadalmi hatásait illetően is. Ez utóbbi folyamatban kulcsszerepet játszott Egan Lajos, akinek sokrétű – mérnöki, építészeti felügyelői és kormányzóhelyettesi – tevékenységén keresztül mutatta be Ordasi Ágnes a kikötőváros modernizációját kísérő problémák sorozatát. Az előadó szerint azonban „Fiume nem vizsgálható önmagában, egy teljesen elszigetelt külön entitásként”, hiszen a város dualizmus kori történetét csak birodalmi keretek között lehet értelmezni. Éppen ezért a szisztematikus alapkutatások szükségessége mellett kiemelten fontosnak tartotta a léptékváltásból és a komparativitásból adódó dilemmák, valamint a modernizációs folyamatokkal kapcsolatos korabeli diskurzus bemutatását.

Ordasi Ágnes (Szilágyi Dénes felvétele)

Bedők Péter és Zahorán Csaba beszámolója a Horizontok blogon olvasható.