Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Közép-Európa Kutatóintézetének (KEKI) szervezésében zajlott le a Párhuzamos narratívák. A magyar–horvát és a lengyel–litván államközösség emlékezete a 20. század első felében című workshop március 13-án, a John Lukacs Társalgóban. A rendezvényen Bedők Péter történész világított rá arra, miként alakították az etnocentrista múltértelmezések az egykori társországok egymásról alkotott képét
Észak-déli tengely és közös pátriatudat
A közép-európai térség meghatározása során gyakran merülnek fel különböző földrajzi és politikai szempontok, legyen szó a Duna-völgyéről, a Habsburg-örökségről vagy a Visegrádi Együttműködésről. Bedők Péter előadásában egy sajátos, észak-déli tengely mentén vizsgálta a régiót, párhuzamba állítva a lengyel–litván és a magyar–horvát államközösséget.
Bár a földrajzi távolság jelentős, a vizsgált népeket összekötötte az azonos kultúrkör, a közös állami és egyházi szervezet, valamint az évszázadokon át megőrzött belső autonómia. Ez a „közös pátriatudat” különböztette meg ezeket a viszonyokat például a magyar–román vagy a lengyel–ukrán kapcsolatoktól. Érdekesség, hogy mind a horvátok, mind a litvánok rendelkeztek saját államisággal a közös állam létrejötte előtt, és ezt az emléket az évszázadok során is fenntartották.
Testvérpárok és nemzeti narratívák
A 19. és 20. század folyamán a kialakuló nemzeti történetírások gyakran kompetitív versenyhelyzetbe kerültek. Míg a magyar és lengyel oldal hajlamos volt a szeparatista törekvéseket háttérbe szorítani, addig a horvát és litván fél gyakran felnagyította azokat. Ezt a kettősséget jól szimbolizálja a Narutowicz testvérpár sorsa: míg Stanisław a litván függetlenségi nyilatkozat aláírója lett, testvére Lengyelország első köztársasági elnökeként vonult be a történelembe.
A horvát történettudomány egyik sarkalatos pontja volt a dicső kora középkori múlt hangsúlyozása. Arra hivatkoztak, hogy királyságuk idősebb a magyarnál, és a kereszténységet is korábban vették fel. Kiemelt szerepet kapott Tomiszláv király alakja, akinek 1925-ös millenniumi emlékéve során azt is hangsúlyozták, hogy annak idején sikerült távol tartania a honfoglaló magyarokat a horvát területektől.
Sallai Zsófia írása itt olvasható.
Fotók: Ordasi Ágnes, Zahorán Csaba