A Bihari Múzeum, a Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület, a Bihari Természetbarát Egyesület és a Parola Egyesület által szervezett, „Értelmezés és emlékezet – Lokális mozgásterek és kényszerpályák Trianon után” című konferenciára a nemzeti összetartozás napja alkalmából, vagyis a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján került sor. A köszöntő és bevezető beszédeket Ablonczy Balázs nyitó előadása követte „Helyi, regionális, nemzetközi – Új kérdések Trianon kapcsán”, amelyben az MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője összefoglalta a békeszerződéssel kapcsolatos magyarországi kutatások eredményeit, kitérve a lehetséges folytatás irányaira. Ablonczy után Perczel Olivér, Szőke Richárd Rajmond, Kiss Lajos, Biró Bence, Zahorán Csaba, Kosztyó Gyula és Ternovácz Bálint előadásai következtek.
A Közép-Európa Kutatóintézet munkatársa, Zahorán Csaba „Erdély, Ardeal, Transsilvania – Erdély szimbolikus nemzetiesítése Trianon után” című felszólalásában arról beszélt, hogy milyen módon történt-történik Erdély nemzetiesítése – magyar, majd román „nemzeti területté” változtatása. Rámutatott, hogy először a dualista magyar állam próbálta meg a nemzeti jelképek segítségével is integrálni Erdélyt, amit az első világháború utáni hasonló román törekvések követtek, általában a magyar szimbólumok rovására. Az azóta is töretlenül zajló – elsősorban magyar–román – szimbolikus rivalizálást számos emlékmű példáján szemléltette a történész.
Kép forrása: az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának facebook-oldala
Címkép: Zahorán Csaba felvétele (Déva, 2023)