Novák Attila, intézetünk új tudományos főmunkatársa a zsidó közösségek történetét kutatja Magyarországon és Közép-Európában a 20. század második felében. Munkájáról Sarnyai Tibor kérdezte.
Novák Attila kutatói pályája nyáron új fejezethez érkezett: a Molnár Tamás Kutatóintézet után immár a Közép-Európa Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként dolgozik, ahol a zsidóság közép-európai történetét kutatja. Interjúnkban szó esik arról is, milyen kutatásokba kapcsolódott be, hogyan hasznosítja tel-avivi szakdiplomataként szerzett tapasztalatait, illetve, hogy miért fontos, hogy a zsidó közösségek történetét ne csak áldozati szemszögből mutassuk be.
A Molnár Tamás Kutatóintézet után a Közép-Európa Kutatóintézetben folytatódik a kutatói pályája. Mennyiben jelent ez tartalmi, tematikai elmozdulást a korábbi kutatásaihoz képest?
Tulajdonképpen annyi a változás, hogy a zsidó tudományok – amelyeket Jewish Studies néven is emlegetnek – szorosabban kapcsolódnak a Közép-Európa Kutatóintézet tematikájához. Vagyis nem arról van szó, hogy én profilírozom át magam, hanem inkább arról, hogy a kutatási témáim még jobban illeszkednek az új munkahelyem szakmai profiljához. Meg kell mondanom ugyanakkor, hogy a Molnár Tamás Kutatóintézetben sem gördítettek semmilyen akadályt az elé, hogy ezt a tudományterületet szabadon műveljem.
Milyen konkrét feladatokat, felelősségi köröket lát el most új intézetében?
Továbbra is tudományos főmunkatársként dolgozom, és az elvárások is hasonlóak a korábbiakhoz. Magyar és nemzetközi szakemberekkel konferenciákat és előadásokat szervezünk, emellett részt veszek hazai és nemzetközi tudományos szimpóziumokon. Természetesen folytatom a kutatómunkát is: tanulmányokat és könyveket írok.
Milyen kutatási projektekbe kapcsolódott be? Ezek a közép-európai térség – esetleg kifejezetten a zsidó közösségek, vallási-politikai kérdések – mely aspektusait vizsgálják?
A Közép-Európa Kutatóintézetnek eleve van egy „A zsidóság Közép-Európában” elnevezésű kutatási témája, amelybe kiválóan illeszkedik mindaz, amivel eddig is foglalkoztam. Az írásaimnak mindig is volt erős regionális kötődésük, az elmúlt évben pedig kifejezetten a közép- és kelet-európai régióval foglalkoztam. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy a térség állambiztonsági szolgálatai miként tekintettek a zsidóságra és a cionizmusra – vagy arra, amit ők annak tartottak –, illetve hogyan működött ezzel kapcsolatban a politikai nyomozás, a kooperáció és az üldözés.
Az interjú a Ludovika Magazinban olvasható.
Címkép: Zahorán Csaba (Pécs)