Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa vezeti azt a tényfeltáró bizottságot, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) hoz létre a zsidó felekezeti életet érintő állambiztonsági múlt feltárásának és kutatásának elősegítésére.
A létrejövő Zsidó Emlékezet Bizottság feladata, hogy történeti és levéltári források alapján feltárja a szocialista korszak állambiztonsági tevékenységének közösségi vonatkozásait, különös tekintettel a magyarországi zsidóság felekezeti életére, intézményeire és meghatározó szereplőire.
A kezdeményezés célja nem a megbélyegzés vagy az utólagos ítélkezés, hanem a közösségi szembenézés és a történeti megértés. A bizottság azt kívánja megvizsgálni, hogy a szocialista állambiztonság milyen módon és mértékben befolyásolta a zsidó közösség életét, miként hatott a felekezeti intézmények működésére, valamint milyen szerepet játszott ebben az állami egyházpolitika és az állambiztonsági együttműködések rendszere.
A kutatás során különösen fontos az egyéni élethelyzetek, a történelmi kényszerek, az együttműködés eltérő formáinak és mértékének, valamint az állambiztonsági iratok sajátosságainak figyelembevétele. Egy-egy dokumentum vagy név önmagában ugyanis nem feltétlenül ad teljes képet az adott személy szerepéről és mozgásteréről. Éppen ezért a bizottság munkáját a forráskritikán alapuló tudományos megközelítés határozza meg.
A bizottság tervei között tudományos rendezvények szervezése és az állambiztonsági iratok feldolgozásán alapuló kiadványok megjelentetése is szerepel.
A testület munkájában a történeti kutatás, a levéltári szakértelem és a zsidó vallási, illetve felekezeti élet szempontjai egyaránt érvényesülnek. Novák Attila mellett Toronyi Zsuzsanna levéltáros, muzeológus, Zima András történész és Darvas István főrabbi vesz részt a munkában.
A kezdeményezés jelentősége túlmutat az ügynöklisták kérdésén: lehetőséget teremthet arra, hogy a magyarországi zsidóság szocializmus kori történetének eddig kevésbé feltárt fejezeteit árnyaltabban, a közösségi emlékezet és a történeti kutatás szempontjait egyaránt figyelembe véve dolgozzák fel. A múlt feltárása nem a közösség megosztását, hanem a történelmi tapasztalatok megértését és a közös emlékezet tisztázását szolgálhatja.
Címkép: a hódmezővásárhelyi zsinagóga 1983-ban. Forrás: Fortepan / Gazda Anikó