A nemzeti szimbólumok és a közös történelmi emlékezet szerepe

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Közép-Európa Kutatóintézete könyvbemutatót tartott a Nemzetépítés és szimbolikus politika a 20. századi Közép- és Kelet-Európában – Zászlóink, hőseink, szavaink (National Building and Symbolic Politics in Central and Eastern Europe in the Twentieth Century – Our Flags, Our Heroes, Our Words) című, 2026-ban a Bloomsbury kiadónál megjelent angol nyelvű tanulmánykötet kapcsán. A november 16-án, az egyetem John Lukacs Társalgójában tartott eseményen a kötet szerkesztői és szerzői Közép- és Kelet-Európa tereinek szimbolikus birtoklásáért folytatott küzdelmek történetét tekintették át, szó esett a nemzeti mozgalmak versengéséről, valamint a hatalmi központok és a kisebbségi közösségek közötti viszonyrendszerekről is.

A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Gyurcsík Iván, Egry Gábor, Zahorán Csaba, Fedinec Csilla és Balogh Róbert (a háttérben). Ordasi Ágnes felvétele

A könyvbemutatón Hatos Pál történész, az NKE EJKK KEKI intézetvezetője bevezetőjében a nemzet fogalmának történeti és társadalmi jelentőségét emelte ki. Benedict Anderson társadalomtudós meghatározására utalva rámutatott, hogy a nemzet a „horizontális testvériség” képzetére épül, amely az egyenlőség eszményével kíván közösséget teremteni. Mint fogalmazott, az elmúlt mintegy kétszáz évben a nemzet eszméje világszerte meghatározóvá vált, és olyan erős érzelmi azonosulást igényel az emberektől, amely a családi és személyes kötődésekhez is hasonlítható. Hatos Pál ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzet nevében elkövetett cselekedetek és a nemzeti közösségről kialakított kép nem feltétlenül állnak összhangban a történelmi valósággal. Hangsúlyozta, hogy a kötet egyik fontos üzenete a nemzet eszménye és annak árnyoldalai közötti különbség bemutatása.

A beszélgetést Gyurcsík Iván jogász, az NKE címzetes egyetemi docense és korábbi diplomata moderálta, aki Magyarország varsói nagyköveteként is szolgált. A kötetet Zahorán Csaba történész, az NKE KEKI tudományos munkatársa, valamint Balogh Róbert környezettörténész, az Ostravai Egyetem kutatója szerkesztette. A beszélgetésen részt vett Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, az MTA doktora.

Harangozó Éva beszámolója itt olvasható.

Fotók: Szilágyi Dénes (uni-nke.hu/hírek)