Ordasi Ágnes

Végzettség: történelem MA (Károli Gáspár Református Egyetem), történelem PhD (Károli Gáspár Református Egyetem)

Kutatási terület: Állam és társadalom viszonya az Osztrák–Magyar Monarchiában, Hatalomgyakorlás és hatalmi struktúrák a Habsburg Birodalomban, a dualizmus kori Fiume társadalom-, gazdaság-, és politikatörténete.

Publikációk: mtmt

https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10068004

Kapcsolat: Ordasi.Agnes@uni-nke.hu

Intézeti kutatások: a Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara működése és mindennapi tevékenysége, a horvát-olasz-magyar együttélés történeti problémái Fiumében és a tengermelléken.

Ordasi Ágnes doktori dolgozatát 2022-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen védte meg. 2019-től 2025 szeptemberéig a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárosaként dolgozott, 2025 szeptemberétől pedig a NKE Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézet munkatársa.

Kutatási érdeklődése mindenekelőtt az Osztrák–Magyar Monarchia hatalomgyakorlásra és struktúrájára irányul, aminek keretén belül kiemelten foglalkozik a különböző hatalmi szintekkel, illetve társadalmi csoportok érdekérvényesítési képességével a dualizmus kori Fiume példáján keresztül. Ennek részeként ugyancsak foglalkoztatják a gazdaság- és társadalomtörténeti problémák politikai leképeződései, valamint az diskurzusban résztvevő felek kapcsolatai, legújabban pedig a Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara működését és mindennapi tevékenységét, társadalomformáló kompetenciáit tanulmányozza.

Kiemelt publikációk

1.      Modellváltások a fiumei kormányzóság feladat- és hatásköreinek meghatározásában – Centralizációs stratégiák Fiumében – megjelenés helye: MNL Somogy Megyei Levéltár a fiumei kormányzóság repertóriumához. (2019)

2.      Egan Lajos naplója – Impériumváltások Fiumében a kormányzóhelyettes szemével (1918–1920). Szerkesztette, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányokat és a jegyzeteket írta Ordasi Ágnes. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019.

3.      „Hazaszeretetből” jeles? – A fiumei tanárok érvényesülési stratégiái és lehetőségei az impériumváltások éveiben. Pro Minoritate 2019. nyár

4.      “Scale o Serpenti?”. Le condizioni dei rappresentanti del potere dello stato ungherese dopo la Grande Guerra – Qualestoria. 2020. Nr. 2. Edizioni Universitá di Trieste. 95–112.

5. Egy kis városi tanács esete a nagy nemzetközi tanácstalansággal: Egy kérészállam születése. Szerk.: Szeghy-Gayer, Veronika; Zahorán, Csaba: Kérészállamok – Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918–1921). Magyarország: Ludovika Egyetemi Kiadó. Budapest, 2022.

6. Borderline Syndrome in Fiume: The Clash of Local and Imperial Interests – Hungarian Historical Review. Volume 11 Issue 2. 2022.

7. „A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében” – Századok 157. (2023). 1. sz. 5–32.

8.      Társadalom és állam kapcsolata Fiumében a dualizmus korában: a magyar állami hatalomgyakorlás lehetőségei, eszközei és korlátai Fiumében. Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból, Magyar Nemzeti Levéltár ­– Heraldika Kiadó, Budapest, 2023.

9.      A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara szerepe és jelentősége az állam hatalomgyakorlási stratégiájában és a lokális érdekérvényesítésben – Regio. 31. évf. 2023/4. szám. 96–130.

10.  A fiumei elitcsoportok és a bosnyák vasúti összeköttetés dilemmái a dualizmus korában– Századok 158. (2024). 3. sz. 503–536.