Kérészállamok a történelmi Magyarország területén (1918-1921)

A konferencia előadásai azokat a kikiáltott és hosszabb-rövidebb ideig létező - vagy akár csak elképzelt - államalakulatokat mutatják be, amelyek a történelmi Magyarország területét érintették az első világháborút követően, 1918 és 1921 között. 

Köszöntő            8:30–8:35:         Hatos Pál  (NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet, igazgató)

Megnyitó             8:35–8:45:        Koltay András (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, rektor)

                                                       Fodor Pál (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, főigazgató)

 

Bevezető előadás 8:45–9:30:      

                                              Ablonczy Balázs (BTK Történettudományi Intézet, Trianon100): Kérészállam, interregnum, wilsonizmus – szempontok a közép-európai   átmeneti államok tipológiájához az első világháború után

 

Vita, kávészünet

  1. 9:45–10:45               (Szekcióvezető: Zahorán Csaba)

Borsi-Kálmán Béla (ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa és Oroszország Története Tanszék): A Bánsági Köztársaság

Marchut Réka (TK Kisebbségkutató Intézet): Állam az államért? A Bánáti Köztársaság

Molnár Csongor (ELTE BTK): A Bánsági Köztársaság csak egy további kérészállam?

Vita, kávészünet

  1. 11:00–12:00            (Szekcióvezető: Mitrovits Miklós)

Marius Diaconescu (Bukaresti Egyetem): Egy független román állam terve Erdélyben 1918 végén

Zahorán Csaba (NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet, Trianon100): A soha meg nem született ország – a Székelyföld önrendelkezése 1918-tól napjainkig

Végső István (Clio Intézet): A Kun Köztársaság (1918/19) nyomában

Vita, kávészünet

  1. 12:15–13:15            (Szekcióvezető: Balogh Róbert)

Murber Ibolya (ELTE, Savaria Egyetemi Központ, Bölcsészettudományi Centrum): A posztimperiális átmenet Nyugat-Magyarország/Burgenland példáján

Tóth Imre (Soproni Egyetem): Lepottyant morzsák a Birodalom asztaláról. Köztársasági kísérlet az osztrák–magyar határ Niemandslandján, 1918

Révész Tamás (BTK Történettudományi Intézet, Trianon100) Lajtabánság – állam a katonáknak vagy katonaállam?

Vita

Ebéd: 13:30–14:30

  1. 14:30–15:30            (Szekcióvezető: Ablonczy Balázs)

Ordasi Ágnes (MNL OL): Egy kis városi tanács esete a nagy nemzetközi tanácstalansággal – avagy a Fiumei Olasz Nemzeti Tanács működése az impériumváltások éveiben

Göncz László (Nemzetiségi Kutatóintézet Ljubljana): Tkálecz Vilmos „Mura Köztársasága” – Egy vakmerő népbiztos-helyettes „államalapítása”

Lukács B. György (NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet): A Mura Köztársaság képe a historiográfiában

Vita, kávészünet

  1. 15:45–16:45            (Szekcióvezető: Hatos Pál)

Janek István (BTK Történettudományi Intézet): Kelet-Szlovák Népköztársaság

Vörös Boldizsár (BTK Történettudományi Intézet): Egy átmenetinek tervezett államalakulat – a Magyarországi Tanácsköztársaság

Szeghy-Gayer Veronika (NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet, Trianon100): A Szlovák Tanácsköztársaság és az eperjesi politikai elit viszonya

Vita, kávészünet

  1. 17:00–18:00            (Szekcióvezető: Szeghy-Gayer Veronika)

Sztancs Gábor (Eszterházy Károly Egyetem): Az önrendelkezés mint alternatív út az összeomlás után – Szepes vármegye kísérlete az impériumváltás ellen

Fedinec Csilla (TK Kisebbségkutató Intézet): A Hucul Köztársaság a dokumentális jellegű irodalomban

Szakál Imre (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász): A Hucul Köztársaság – történelem és emlékezet

Vita, zárszó