Ústí nad Labem – német nevén Aussig – városában több híd is áll, amelyek az észak-csehországi (Szudéta-vidéki) nagyvárosnak az Elba két partján elterülő részeit kötik össze. Az egyik közülük a „Dr. Edvard Beneš híd“. Bár 1998-ban kissé háttérbe szorította a merész formájú Mária híd, amely Ústí egyik legújabb jellegzetességévé vált, továbbra is a helyi emlékezet fontos helye.
Ezt már elnevezésének változásai is tükrözik – azok ugyanis leképezik a város és az egész régió történetének fordulatait a XX. század folyamán. Az acélszerkezetű hidat 1936-ban adták át, és ekkor nevezték el Edvard Benešről. Bár ebben az időszakban Ústí nad Labem lakosságának vagy háromnegyedét németek alkották, helyi német kezdeményezésre – amiben nagy szerepet játszott a város szociáldemokrata polgármestere, Leopold Pölzl – a híd a Csehszlovák Köztársaság hivatalban lévő (második) elnöke, Edvard Beneš nevét kapta. Ez fontos gesztusnak számított az egyre élesedő cseh–szudétanémet konfliktusok közepette. A híd azonban nem sokáig viselte az államfő nevét. A müncheni döntés és a Szudéta-vidék – vele együtt Ústí – Németországhoz való csatolása után az új hatalom nem akárkiére cserélte le: a hidat egy másik aktív politikusról, Hermann Göringről nevezték el. A „Hermann Göring-Brücke” ugyan 1945-ben elkerülte a felrobbantást, ám a német vereséget követő átnevezést már nem, és visszakapta az eredeti nevét. A kommunista hatalomátvétel viszont újabb változást hozott, és 1952-ben az akkor kivégzett görög kommunista politikusról, Nikosz Beloianniszról nevezték el a hidat. Ez az elnevezés ugyan tartósabbnak bizonyult, de az államszocializmus bukása ismét visszahozta Beneš nevét, úgyhogy 1990 óta így hívják.
A híd ünnepélyes átadása. Forrás: usti-aussig.net
Az egyik sorsfordító évszámtól, 1945-től elválaszthatatlan az a két emléktábla, amelyek a híd egy-egy oldalán találhatók. A déli oldalon lévő Edvard Benešt idézi fel: a névadó elnök képmása melletti szöveg a híd megépítéséről és felújításáról tudósít – az utóbbi befejezésére pont Beneš születésének 110. és Csehszlovákia létrejöttének 76. évfordulóján került sor 1994-ben. A híd másik, északi oldalán lévő emléktábla azonban mintha vitában állna az elsővel, de mindenképpen árnyalja a Beneš-portrét. A rajta szereplő rövid, cseh és német nyelvű írás szerint a 2005-ben kihelyezett tábla az „1945. július 31-i erőszak áldozatainak“ állít emléket. Ennél többet viszont nem tudunk meg – az, hogy milyen erőszakra került sor a második világháborút befejező német kapituláció után alig három hónappal, már nem derül ki róla.
A Beneš-emléktábla. Forrás: a szerző felvétele (2024)
Zahorán Csaba cikke a Horizontok blogon olvasható.