A Szlovák Tudományos Akadémia SAIA-NŠP (National Scholarship Programme) ösztöndíjával a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Társadalom- és Pszichológiatudományi Központjának Társadalomtudományi Intézetében 2025 októbere óta kutató kollégánk 2026. március 12-én előadást tartott Pozsonyban, az SZTA Történettudományi Intézetében.
Az intézet „aperitiv” nevű előadássorozata keretében Zahorán Csaba összefoglalta munkájának eddigi eredményeit. „Trianon a történetírásban – tudomány és nacionalizmus között” című előadásában az első világháború végének, illetve a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára, a 2010-2020-as évek fordulóján Magyarországon, Szlovákiában és Romániában megjelent történeti munkák összehasonlító elemzésére vállalkozott. A magyar történész először bemutatta munkájának módszertani alapjait, beleértve a jelenkori történetírás elemzésének nehézségeit is, kitért a témában folytatott korábbi kutatásokra (többek közt a sajátjaira is a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoportban), majd rátért a jelenleg Kassán végzett munkájára, vagyis az évfordulós magyar, szlovák és román emlékezetpolitikák és szövegek elemzésére és értékelésére. Röviden áttekintette a három történetírás 20. századdal foglalkozó szegmenseinek fejlődését és főbb irányait, különösen az államszocialista diktatúrák bukását követő időszak vonatkozásában. Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően a (közel)múlt értelmezését sokáig meghatározták a (nemzet)állami érdekek és a nemzetépítés: Magyarországon a revizionizmus, a szomszédos államokban pedig az új status quót védelmező antirevizionizmus.
A második világháború után a helyzet megváltozott, jóllehet a szocialista internacionalizmus leple alatt a nemzetépítés továbbra is zajlott, igaz, az egyes országokban eltérő módokon és formákban. Az 1989-1990-es rendszerváltások ugyan elhozták a nemzeti történetírások „felszabadulását” és pluralizálódását, ám a politika, a nacionalizmus és a „nemzeti és nemzetállami érdekeket” a történetírásban is érvényesíteni akaró hatalom befolyása korántsem szűnt meg. A nemzetépítő politika változó intenzitással érvényesült a régió történetírásaiban 1990 óta, de az első világháború vége és „Trianon” századik évfordulója alkalmából jelenléte különösen láthatóvá vált. Zahorán Csaba a magyar, szlovák és román történetírás aktuális kontextusában, kilenc konkrét könyv elemzése révén szemléltette ezt a jelenséget, három nagy irányzatot különböztetve meg a „trianoni kérdéskör” történészi vizsgálata kapcsán, közel egyórás előadása után pedig a jelenlévők kérdéseire is válaszolt.
Az egyik elemzett munka borítója
Fotók: Petra Hudek (HÚ SAV)