Kutatási témák
Kutatási témák
Nemzeti és európai. A Közép-Európa gondolat története Zágrábban és Ljubljanában
A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a nyolcvanas években a szlovén és a horvát értelmiség körében, a politikában és közgondolkozásban miként jelent meg a Közép-Európa-gondolat, s a két egykori jugoszláv tagköztársaság esetében a függetlenné válás mennyiben tekinthető "új közép-európai kezdetnek". A közös délszláv állam hét évtizede után a függetlenség útjára lépő Szlovénia és Horvátország vonatkozásában is megfigyelhető egyfajta "közép-európai reneszánsz", a közép-európai gyökerekhez való közeledés, ám a Közép-Európa koncepciójához való viszony ambivalens, s a két szomszédos ország ebben a tekintetben is jelentős eltéréseket mutat.
Lengyelország Közép-Európa nagyhatalma?
Lengyelország egyfelől régiónk legnagyobb országa, másfelől a magyar–lengyel kapcsolatok mindig fontosak voltak számunkra. Ezért elemi érdekünk, hogy tudjuk, Lengyelországban éppen milyen politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok zajlanak. Kutatásainkat elsősorban a rendszerváltás utáni lengyelországi fejlemények elemzésére összpontosítjuk. Az elmúlt harminc év meghatározó lengyel belpolitikai eseményei, a lengyel gazdaság átalakulása és fejlődése, a lengyel külpolitika (elsősorban az USA-hoz, Németországhoz, Oroszországhoz és Ukrajnához való viszony), a lengyel katolikus egyház szerepe, a lengyel társadalmi változások és a lengyel–magyar viszony alakulása érdekel bennünket. A kutatás célja egy Lengyelország elmúlt harminc évét bemutató kötet elkészítése.
Ellenzéki kapcsolatok, ellenzéki kultúra Közép-Európában a huszadik század hetvenes–nyolcvanas éveiben
A projekt célja az 1970-80-as évek csehszlovák, lengyel és magyar ellenzéki mozgalmai történetének és kapcsolatainak vizsgálata. A kutatás posztkoloniális módszerrel közelít a témához, mivel a korszak ellenzéki mozgalmai kérdőjelezték meg elsőként a jaltai világrendnek nevezett szovjet kolonizációs törekvéseket, és vetették fel Közép-Európa újjáteremtésének ügyét. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen Közép-Európát képzeltek el a később visegrádi csoportnak nevezett országok ellenzéki gondolkodói, és milyen eszközöket rendeltek céljaik eléréséhez. Milyen mértékben sikerült kialakítani egy közép-európai identitást, és milyen szerepet játszik/játszhat ez az identitás a rendszerváltás utáni korszakban a politika alakításában.
30 év után - V4-es perspektívák a berlini fal leomlása után és 2019-ben 
A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a Visegrádi Együttműködéssel kapcsolatos korai elképzelésekből napjainkig mi valósult meg, s az érintett országok történetének fontos eseményei (elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozásuk) miként befolyásolták az együttműködés jövőjét. Célunk a V4 más, Európai Unión belüli, intézményesült regionális együttműködési kezdeményezésekkel való összevetése, az együttműködésnek a térség más országaira való kiterjesztésére tett múltbéli kísérletek feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos jövőbeli lehetőségek felvázolása.
Az energiaforrások használatának politika- és társadalomtörténete Közép-Európában
Az energiahasználat egyik legjelentősebb kérdése jelenleg az, hogy milyenné alakulhat az energiagazdaság a fosszilis tüzelők utáni korszakban, egyáltalán ki lehet-e hagyni a szén alapú energiaforrásokat? Az energiaátmenetek közép-európai sajátosságianak és tényezőinek megértéséhez fontos, hogy a változások eseteit, ezek társadalmi-materiális-politikai-gazdasági kontextusát az egész 20. századra vonatkozóan áttekintsük.
Az agrárgazdaság, állam, lokalitás és az élelmiszerhiány története Közép-Európában
Az élelmiszerhiány az egyik legközvetlenebb veszély, amely jelenleg a klímaválság nyomán az emberi társadalmakat fenyegeti. Ezért fontos, hogy megismerjünk olyan történeteket, amikor a közép-európai közösségek élelmiszerhiánnyal néztek szembe, s megértsük, hogy ilyen helyzetekben hogyan alakulhat az agrárgazdaság, milyen viszonyban áll az állam és a lokális színhelyek kölcsönhatásával.
A közép-európai erdőterületek változását kiváltó tényezők történeti távlatban
A közép-európai erdőterületeket nem lehet az agrárgazdaságtól elkülönítve látni, ugyanakkor az újkor óta speciális szabályok vonatkoztak rájuk. A szabályozás és az erdőben végzett tevékenységek története a helyi lakosság, a jogi tulajdonviszonyok és az állam kölcsönhatásának tükrei. Ezen viszonyok 19-20. századi története nyomán előtűnnek azon tényezők, amelyek ahhoz vezettek, hogy az emberi társadalmak átformálják a Földet mint biofizikai rendszert, egyúttal pedig ökológiai válságot idézzenek elő.
Örökség- és közösségfejlesztés Közép-Európában, nemzeti identitás és régiós identitás
Kulturális örökség és hagyományok nélkül nem létezik valódi közösség - ápolásuk így elengedhetetlen a közösség fennmaradása és fejlődése tekintetében. Közép-Európában, ahol az államhatárok nem mindenhol fedik az etnikai határokat, illetve ahol számos területen találkozhatunk a helyi identitások legkülönfélébb formáival, ezért kulcsfontosságú e jelenségek tanulmányozása. Egyformán érvényes ez az anyaországokon kívül élő kisebbségi, regionális vagy más identitással rendelkező közösségekre - stratégiáik elemzése és összevetése így hasznos tanulságokkal szolgálhat.
Város-vidék ellentét Közép-Európában. Nagyra nyílt, és tovább fog nyílni az urbánus és rurális térségek közötti szakadék Közép-Európában. Milyen megoldások lehetségesek ennek kezelésére?
A vidéki lakosság számának és arányának csökkenése, a hagyományos mezőgazdasági tudás eltűnése és a romló vidéki életkörülmények mellett helyenként tapasztalható dzsentrifikálódás egész Közép-Európában ismert jelenségek. Az egyik kérdés, ami ennek kapcsán felmerül, hogy vajon ellentétesek-e egymással a városi és vidéki területek érdekei? Megoldás lehet-e az új, minőség-orientált élelmiszer gazdaság/kultúra - vagy ez is csak egy új fogyasztási buborék, amelyet a szerencsések meglovagolnak?
Posztkommunista vagy közép-európai? Az USA, a NATO és az Elbától keletre fekvő térség országai 1989–2019 között
A kutatás arra irányul, hogy a vasfüggöny lebontását követő időszakban az Egyesült Államok külpolitikájában mikor milyen helyet foglalt el a közép-európai régió, illetve az azt alkotó államok. A kutatás célja továbbá a közép-európai államok NATO-csatlakozásának vizsgálata, a tárgyalt országok elitjeinek az euroatlanti integrációval kapcsolatos törekvései, valamint az egész kérdéskör biztonság- és geopolitikai kontextusa.
Nemzet- és államépítés Közép- és Kelet-Európában a 19. századtól napjainkig
A közép- és kelet-európai régióban lezajlott - de nem egy esetben mindmáig zajló - nemzet- és államépítési folyamatok jóval ellentmondásosabban és töredezettebben alakultak, mint a kontinens nyugati felén. Az ide tartozó kutatások ezekre a folyamatokra koncentrálnak, összehasonlítva egymással az egyes törekvéseket és megvalósulásukat, valamint a rivalizálás és együttműködés különböző formáit és alternatíváit.
Kérészállamok Közép-Európában 1918 után
A kutatás az első világháborút követő - régiónkban különösen hosszúra nyúlt - átmeneti időszak olyan államképződményeivel foglalkozik, amelyek ugyan jórészt "kérészéletűnek" bizonyultak, ám létezésük és kudarcuk számos tanulságot hordoz az államalakulás és nemzetfejlődés vonatkozásában.
A birodalom öröksége
A kutatás azokat a jelenségeket vizsgálja, amelyek valamilyen módon a Monarchia eltűnése után is összekötik az egykori birodalom régióit - az épített örökségtől a konyhán át a mentalitásbeli hasonlóságokig. Központi kérdésünk, hogy mi maradt meg, és az hogyan, milyen formában élt tovább a Monarchia utódállamaiban, valamint hogy az itt élők miképp viszonyulnak ehhez a hagyatékhoz ma: mennyire vállalják fel, mennyire szégyellik vagy tagadják, különös tekintettel a közép-európai városokra.
A zsidóság Közép-Európában 
A kutatás célja a közép-európai zsidó közösségek helyzetének ismertetése, a térség országaiban megjelenő politikai antiszemitizmus, a cionista és egyéb irányzatok összevetése a huszadik században. Kiemelt érdeklődésre tart számot a zsidóság helyzetének összehasonlítása a közép-európai és a nyugat-európai országokban.
Roma identitások és integrációs politikák a mérlegen 1989-2019
A kutatás a közép-európai országok roma közösségeire irányul, elsősorban a romák életkörülményei és helyzetük vonatkozásában a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A térség országainak vezetései különféle stratégiákat követtek a térség roma lakosságának integrálására. Célunk ezeknek a stratégiáknak az összevetése, elemzése és értékelése, továbbá a nyugat-európai példákkal való összehasonlítása.
Emlékezetpolitikák szorításában. Emancipáció vagy áldozatiság?
Az emlékezetpolitikák a közösségépítés fontos elemét alkotják. Az egyes közösségek - nemzetek, kisebbségek, régiók - kollektív emlékezetének megkonstruálása és reprodukciója azonban nemritkán kíméletlen versengésbe csap át, amikor a cél a saját narratíva kizárólagos érvényesítése lesz, akár a többi rovására is. Ilyenkor az is előfordul, hogy az évszázados sérelmek és szenvedéstörténetek hangoztatói egymásra licitálnak, megnehezítve nemcsak az interetnikus kommunikációt, hanem magát a méltóságteljes emlékezést is.